A Római Katolikus Egyház

Katolikus egyház és templom bemutatása:

 A mezőnagymihályi katolikus egyházközösségről az első írásos emlékünk 1332/37-ből való, az írások alapján a falunak papja és plébánja volt. 1447-ben Hunyadi kormányzó a Tibold és Geszti családoknak adta. Nevét a 14. század elején említik az okleveles írások. 1544-ben elpusztították, a lakosság református lett. A mezőkeresztesi csatát követően 1596-ban ismét évtizedeken átlakatlan volt a falu. A végleges újranépesülés a török kiűzése után indult meg. A reformátusok 1687 ismét birtokba vették, a szentéllyel rendelkező egykori katolikus templomot. 1746-ban 560 fő volt a reformátusok, 65 fő a katolikusok száma, utóbbiak előbb a Szentistván, majd 1769-től a keresztpüspöki plébániához tartoztak. 1766-ban nyerstéglából felépítették, egy náddal fedett parasztház benyomását keltő nyilvános kápolnát, Szent Anna tiszteletére. Ennek karzata, sekrestyéje, tornya nem volt, mellette különálló fa haranglábon helyezték el a két harangot. 1804-től kezdve a helybeli közbirtokosok kisebb-nagyobb adományokat tettek, megfelelő új templom építésére, miután a sárból rakott, nádfedelű kápolna egyre inkább alkalmatlanná vált. 1831. után az érsekség rendeletére ismételten elkészítették az óhajtott új templom tervrajzát és költségvetését / 1840: Streimmel Wőgel Mihály, 1848. Dudás József egri építészek /, de még 1878-ban is csak a haranglábat tudták javítgatni az összegyűlt 5000 forint tőkéből. Végre 1890-ben telket vásároltak az új templom részére. 1895-ben Wind István, építési vállalkozóvak megkötötték az építési szerződést. Így 1896. októberében befejeződött a templom építése. Titulusa: Szent Anna. 1932-34-ben tornyát helyreállították.  1935-ben helyi lelkészség felállítását tervezték. 1945-ben visszaállították a plébániát. Az egyházközség életének papi teendőit 1946-1960-ig Király Mihály plébános, 1960-1963-ig Tóth István plébános, 1963-1970-ig Tóth László plébános, 1970-1987-ig Gyulai Ferenc plébános, 1987-1991. augusztusáig Buzgán József plébános, 1991. augusztustól napjainkig Póta Ferenc, plébános látja el.

A faluban a katolikus hívek száma 500 fő körülire tehető. A templombelső berendezése szobrokban gazdag, amelyeket adományokból készítettek, illetve adományokból vásároltak. A templombelső berendezései a fő oltárból, a kis oltárból állnak. Utóbbit a mezőkövesdi gimnáziumból szállították a templomba. A szembe miséző oltárt Dobó József készítette. A Szent Antal szobrot Egerből kapta a templom,a Magyarok Nagyasszonya Mária szobrot Kiszell István készítette. A Jézusszíve szobrot Boros János, a Mária Szíve szobrot Bitz János, a hordozható Mária szobrot Dancs István készítette. A templom tornyában három harang található. A nagy harangot az egri egyháztól kapta a templom, a középső harangot Boros Péter öntette, 1896-ban Temesvárott ezt a nagymihályi hívek adományaiból, 1989-ben Őrbottyánban újra öntették, amelyet 1989. augusztus 6-án szenteltek fel, a kisharangot a hívek adományaiból készítették.

A templomban az eltelt évek folyamán szükségessé váltak a felújítási, korszerűsítési munkálatok, amelyeket az 1990-es évek elején kezdtek el. Először a falakat festették át, majd a padok festésével folytatódtak, végül a burkolat újult meg. Az 1990. év végén és a 2000. évek elején lehetőség adódott a villamoshálózat felújítására, ekkor készítették el a padok villannyal való fűtését, és megújult néhány belső berendezés is. Majd a templom külső felújítási munkálatai kezdődtek el, megújult a kupola és a tető. Napjainkban, vagyis a 2006. év elején a falak külső felújítási munkálatai vannak folyamatban. Az egyházközség parókia épületével is rendelkezik, amelyet jelenleg újítanak, korszerűsítenek.

A templom  filiái: Gelej filia, ahol szükségkápolna működik

Nagyecsér filia ( középkori falu, a hódoltság óta Mezőnagymihályhoz tartozó puszta, külterületi lakott hely. A katolikus temploma 1959-ben épült Sarló Boldogasszony tiszteletére.